A Google a Googlebot nevű keresőrobot használatával gyűjti a dokumentumokat az interneten, és ez alapján frissíti az adatbázisát a weboldal adataival. A weboldal frissítésének gyakoriságától és a “keresőbarátságától” függően bizonyos weboldalaknál ez a feltérképezés naponta többször is lehetséges, de van ahol csak havi rendszerességű. A Googlebot munkáját nagymértékben elősegíti egy gyors szerver, így ugyanis ugyanannyi idő alatt sokkal több oldalt, aloldalt képes bejárni a keresőrobot. Fontos tehát pénzt és időt áldozni arra, hogy megfelelő minőségű és gyorsaságú tárhelyen üzemeltessük weboldalunkat. (vö.: ingyenes domain és tárhely: miért ne?)

2) Duplikált tartalom – Ne másoljon!

Ha a weboldalán sok tartalom, és még inkább sok olyan szöveges aloldal található, ami máshonnan idézett (netán lelopott), vagy fordítva: ha az ön által megírt értékes tartalmat mások leszedik a weboldaláról, majd publikálják azt a sajátjukon, akkor beszélünk duplikált tartalomról. Ezt a Google kifejezetten bünteti! A kérdés automatikus: mi számít duplikációnak, mi kap a Google-től enyhébb büntetést, és mi az ami valószínűleg teljes kizárással jár? Ebben a bejegyzésben ezt most nem taglaljuk, de van Longhand oldalán egy nagyon jó kis összefoglalás a témáról, érdemes elolvasni!

3) Linkfarmok? Jaj ne!

Sokan azt hiszik, hogy igaz az a régen (sajnos) sokak által hangoztatott tévhit, hogy minél több link mutat az oldalunkra, annál többre értékeli majd kereső a weboldalunkat. Pedig ez nem igaz. Mint az élet sok területén itt is igaz a szabály: a kevesebb néha több. Érdemes megfontlni, hogy milyen oldallal kötönk linkpartberséget, valamint milyen oldalakra helyezzük el a weboldalunk linkjét, mert ha bárkivel linkkapcsolatot teremtünk, bizony könnyen belefuthatunk egy linkfarmba. A linkfarm oldalak lényege, hogy csupán más oldalakra mutató hiperhivatkozásokat tartalmaznak, így próbálva növelni a keresőkben az adott oldalak pontértékét, így jobb találati helyezést elérni. A linkfarmok így a keresők robotjainak készülnek, tehát az emberi felhasználók számára többnyire értelmetlen és értékelhetetlen tartalmúak (például egymás alatti URL-ek, bármiféle szöveg nélkül). A linkfarm technikával ma már főleg a Google átverése a cél (pontosabban annak szabadalmaztatott Page Rank rendszerét célozzák). A keresők kizárással büntetik a linkfarmok használóit (így azokat a lapokat is, amelyekre egy linkfalmról hivatkoznak). Szóval csak óvatosan, megfontoltan!

4) Vásárolt linkek – Linkért ne fizessen!

Létezik egy weboldal, (a címét direkt nem írjuk le) ahol az alábbi szöveg olvasható, mint szolgáltatás:

“Amennyiben Önnek gyorsan van szüksége sok bejövő linkre, amit nem tud az egyszerű és ingyenes linkcsere programból fedezni, akkor lehetősége van partneroldalainkról linket vásárolni. Ez a legtöbb esetben olcsóbb és hatékonyabb módszer, mint bannereket vásárolni vagy egyéb, szöveges alapú reklámra költeni. Töltse fel PayPalon keresztül (…) számláját, és vásároljon linkeket rajtunk keresztül az Önnek meginkább megfelelő honlapokon!”

Nos. Vásárolhat ugyan linkeket, de higgye el, hosszútávon több kára lesz belőle mint haszna. A Google kiemelten ellenzi a vásárolt linkstratégiát, és ehhez megfelelő büntetéssel, akár teljes kizárással is súlythatja azokat a weboldalakat, ahol ez a gyanú felmerül. Akár aki vásárol, akár azt aki elad. Így jobb talán még csak gyanúba sem keveredni…

A Google ugyanis mindent megtesz annak érdekében, hogy kizárja a keresőmotorok eredményeinek manipulálására szolgáló linkeket, például a túlzott mértékű linkcseréket és a PageRank mutató befolyásolása céljából vásárolt linkeket.

5) Kulcsszó spam – ne szemeteljünk!

A kulcsszó spam alapvetően a nem releváns kulcsszavak nagymértékű használatát jelenti.

Jó pár évvel ezelőtt a keresők számára az elsődleges eligazodást a meta leírásban vagy a meta kulcsszóban elhelyezett kulcsszavak jelentették. Azonban ezt sokan kihasználták, mégpedig úgy, hogy telerakták ezeket a meta tagokat az oldal tartalmához egyáltalán nem kapcsolódó, de nagyon népszerű kulcsszavakkal, például “szex”, “michael jackson” stb. A dolog célja természetesen az, hogy az adott népszerű kulcsszóra a keresők a kérdéses oldalt is megjelenítsék, amire klikkelve aztán lehetőség nyílik látogatókat csalni az oldalra.

Természetesen, az ilyen jellegű látogatottságnövelés szemet gyönyörködtető a statisztikai adatokban, de potenciális ügyfeleket nem valószínű hogy hoznak, hiszen, kérdéses, hogy +5000 látogatóból, akit ilyen formán nyertünk, hány fog minket felhívni, hogy megrendelje a szolgáltatásunk…

A fentiek miatt a keresők már módosították algoritmusukat és egyre inkább nem veszik figyelembe a meta kulcsszóba írt szavakat, és inkább az oldal tartalmára fókuszának. Ráadásul mivel a keresők találati listája főképpen relevancia alapján épül fel, már régóta automatikusan kiszűrik a részben egyező, hasonló kulcsszavakat, számos esetben rontják az oldal megítélését, de előfordulhat annak kizárása is az etikátlan módszerek miatt.

Több mint egymilliós bírság

Ugyanakkor csupán a bejelentések kevesebb mint a felében született elmarasztaló határozat – mondta el érdeklődésünkre Sylvester Nóra, az NHH informatikai szabályozási igazgatóságának vezetője.

Pénzbírságot csak 13 esetben szabtak ki: egyenként százezer forintot, összesen tehát 1,3 millió forintjuk bánta a spammereknek az önreklámozást. (2004-ben a fogyasztóvédők szigorúbbak voltak: 46 esetben bírságoltak, s összesen 2 300 000 forintot kasszíroztak – igaz, ők az egész elektronikus kereskedelmi térre vonatkoztatott adatot közöltek, tehát az e-boltokra kivetett bírságokat is tartalmazza az összeg.)

Hiányos bejelentések, feledékeny felhasználók

Az NHH-hoz érkező panaszok több mint harmadában vagy hiányos adatokat küldött a feladó, például nem küldte el a kéretlen levél úgynevezett fejlécadatait, amely alapján azonosítható, hogy honnan küldték, vagy saját nevét, lakcímét nem írta meg. Megesett, hogy visszavonták a bejelentést, de az is előfordult – az összes panasz egytizede zárult így -, hogy kiderült: korábban bizony igenis feliratkozott, vagyis  kért értesítést, a bejelentő, így a spam nem tekinthető kéretlennek. Ezekben az esetekben természetesen nem lehetett elmarasztaló határozatot hozni.

Trükköznek a spammerek

Az eljárások egytizedét végül a bizonyíthatatlanság miatt nem zárhatják elítélő határozattal. Noha a hatóság számára is nyilvánvaló, hogy spamküldésről van szó, a kiküldés során alkalmazott trükkök miatt nem lehet bizonyítani, hogy ténylegesen ki, honnan küldte a levelet – így megbírságolni sincs kit.

Ilyen volt például az az üzleti ajánlat, mely maga is spamként érkezett, és egész e-mailcím-adatbázisokat kínált eladásra – elsősorban más spammereknek. De ide kerültek azok a magánlevélnek álcázott hirdetések is, amelyek mintha csak véletlenül, egy rossz címzés miatt landoltak volna valakinek a postaládájában. Ezeknek hamarosan lejár az idejük: az elektronikus kereskedelmi törvény tervezett változása révén a hatóság eszköztára hamarosan kiegészülhet, így az eddig azonosíthatatlan, elérhetetlen szpemmelők adataihoz – a hírközlési szolgáltatón keresztül – hozzájuthat a spam ellen fellépő hatóság.

Otthonról is küldenek levélszemetet

Meglepő módon a kéretlen levelek 8 százalékát otthoni felhasználók küldik – igaz, ők csak azért minősülnek magánszemélynek, mert egyéni vállalkozóként hirdetik szolgáltatásaikat. A biztosítási ügynököktől a szőrnövekedés-gátlóval üzletelőkig széles a kéretlen levélben marketingelők skálája. A spamek két százalékát küldik civil szervezetek, három százalékát pedig pártok – annak ellenére, hogy tavaly a parlamenti választások miatt a médiában széles körben foglalkoztak azzal, hogy a kéretlen politikai hirdetés is spamnek számít a kibertérben.

Ha sokat küld, megbűnhődik

Az 1,3 millió forintnyi bírságot elsősorban visszaesőkre szabta ki a hatóság, de annak eldöntése, hogy bírsággal, vagy csak tiltással zárul egy határozat, attól is függ: milyen rendszerességgel, mekkora körben bocsátottak ki kéretlen levelet. Ha ugyanis a hatósághoz túl sok panasz érkezik egyetlen cégre, akkor abból lehet tudni: több ezer, vagy akár több tízezer címzettje is volt a kéretlen reklámnak.

Így kell bejelenteni a spammereket

Hamarosan elkészül a hatóság külön a spambejelentések fogadására szabott űrlapja. Addig a korábbi,
spam-bejelentes@nhh.hu címre kell küldeni a panaszokat. Fontos tudni, hogy mivel a bejelentésekre egy közigazgatási hatósági eljárás indul, kell a bejelentő teljes neve, és lakcíme is ahova a határozatot postázhatja az NHH. Ha valaki cégként, vagy cég nevében tesz panaszt – ilyennek minősülnek a vállalati rendszergazdák -, akkor a képviseleti jogosultságot is igazolni kell. A legfontosabb azonban az, hogy a teljes kéretlen levelet el kell küldeni az úgynevezett fejlécadatokkal együtt – ez a legegyszerűbben úgy tehető meg, hogy a spamet csatolt fájlként továbbítják az NHH megadott címére.

(a cikk megjelent az [origo] Techbázis rovatában)